Konfliktuskezelés asszertív kommunikációval - Hogy őrizhetjük meg önmagunkat és a kapcsolatainkat krízis idején

"A bölcs ember nem harcol, hanem úgy beszél, hogy harmóniát teremtsen." – taoista mondás

Konfliktusok nélkül nincs élet. A munkahelyen, a családban vagy a párkapcsolatban újra és újra szembesülünk helyzetekkel, ahol eltérnek az igényeink, érdekeink vagy nézőpontjaink. A kérdés nem az, hogy lesznek-e konfliktusaink, hanem az, hogyan kezeljük őket.

Mit jelent az asszertív kommunikáció?

Az asszertív kommunikáció olyan módszer, amely segít, hogy kifejezzük magunkat őszintén és tiszteletteljesen, miközben figyelembe vesszük a másik fél érzéseit és jogait is. Ez az egyensúly az, ami lehetővé teszi, hogy a konfliktusokból nem romboló harc, hanem fejlődési lehetőség szülessen. Nem a konfliktusok eltüntetéséről szól, hanem arról, hogy tudatosan és tisztelettel reagáljunk rájuk. Így a viták nem rombolják, hanem építik a kapcsolatokat. Ha megtanuljuk kifejezni magunkat őszintén és nyíltan, ugyanakkor figyelemmel a másikra, akkor nemcsak a feszültségeket oldjuk, hanem mélyebb, hitelesebb kapcsolatokat is építünk. 

Az asszertivitás a kommunikáció alapstílusai közül a középút:

• Passzivitás – amikor elnyomjuk a saját igényeinket a béke kedvéért

• Agresszió – amikor a saját érdekeinket mások kárára érvényesítjük

• Passzív-agresszió -  a verbális tartalom és a viselkedés nonverbális kommunikációja ellentétben áll

• ASSZERTIVITÁS – amikor őszintén képviseljük önmagunkat, miközben tiszteletben tartjuk mások szempontjait is.

Példa: Ha egy kolléga késve adja le a közös munkát, a passzív válasz az lehet, hogy "Nem baj, majd megoldom én", az agresszív: "Te mindig megbízhatatlan vagy!", míg az asszertív: "Zavar, hogy nem tartottad a határidőt, mert így nekem is csúszásom van. Kérlek, jelezd előre, ha gond van."

Pszichológia és kommunikáció: tudatos jelenlét a beszélgetésben

Kommunikációnk nem csupán szavakból áll. Testünk is beszél nonverbális kommunikációval, a hangszín, a testtartás és a szemkontaktus olykor többet mond minden szónál.

Rengeteg kommunikációval foglalkozó kiadványban olvasható Albert Mehrabiankutatási eredménye, hogy a teljes kommunikáció összes információtartalmát:

• 7 ⁒ - szavak
• 38 ⁒ - vokális minőség, a hangmagasság, hanglejtés, hangerő
• 55 ⁒ - testi jelek, testtartás, helyzet, mozgások, szemkontaktus, pulzus, légzés, bőrpír, stb-stb.

A Mehrabian-féle szabály, tehát hogy a nonverbális jelek sokkal nagyobb súllyal számítanak, mint amit konkrétan mondunk. Amikor nem tudok dönteni az ellentmondás miatt, akkor a nonverbális jeleknek fogok hinni inkább – vagyis a fenti példákban azt fogom gondolni, hogy annak ellenére, hogy a párom azt mondja semmi baja, biztos van valami problémája van.

A kommunikációs ellentmondásokkal lehet a legnagyobb sebeket ejteni az önbecsülésen. Ha egyértelműen bántanánk vagy dicsérnénk a másikat, akkor tudná, mit tegyen – az ellentmondó üzenetek azonban összezavarják, és fogalma sincs, mi lehetne a megfelelő reakció.

A pszichológia szerint a konfliktushelyzetekben gyakran automatikus mintákból reagálunk – harcolunk, elmenekülünk vagy lefagyunk. Az asszertivitás egy tanult készség, amelyben az érzelmek felismerése és szabályozása alapvető. 

• Az asszertív üzenetekben gyakran használjuk az "ÉN-üzeneteket": "Én úgy látom, hogy..."
• Aktív hallgatás - a figyelem jeleként visszatükrözöm, amit a másik mond: "úgy érzem csalódott vagy…"
• Nonverbális kíséret - a nyugodt hang, nyitott testtartás és szemkontaktus a teljes figyelem és odafigyelés hitelességét közvetíti

• Arisztotelész az erényt az arany középútként határozta meg – ez pontosan megfelel az asszertivitás lényegének: nem túl engedékeny, de nem is túl agresszív.

• Sartre szerint szabadságunk felelősséggel jár – így kommunikációnkért is felelősek vagyunk.

• A YOGA filozófia egyik alapja az "Ahimsa", vagyis a nem ártás törvénye, ami magába foglalja gondolatainkat, szavainkat és cselekedeteinket is

• A buddhizmus "helyes beszéde" az igazmondást, a kedvességet és a hasznosságot hangsúlyozza

• A taoizmus a harmóniát keresi: a konfliktus nem feltétlenül harc, hanem lehetőség az áramlás és a rugalmasság gyakorlására

Gyakorlati tippek és gyakorlatok

ÉN-üzenetek használata, vagyis ÉN-közlésben, önmagunk megéléséről, gondolatairól és érzéseiről beszélünk. Ez nem szólhat a másik negatív minősítéséről, fogalmazd át a mérges és vádaskodó mondataidat:

• A megszokott "Te sosem figyelsz rám! " mondat helyett, fejezd ki az érzésed a kialakult helyzettel kapcsolatban: "Csalódott vagyok, amikor nem figyelsz rám, fontos számomra a kapcsolatunk."

• S: Stop – állj meg és ne folytasd tovább, ha úgy érzed elönt a sértett düh vagy harag
• T: Take a deep breath – állj meg, vegyél egy mély levegőt, figyeld meg, mit érzel, majd csak ezután válaszolj
• O: Observe – figyeld meg, egész pontosan mit érzel, mit gondolsz és mit tudsz másképp cselekedni
• P: Proceed – válaszolj tudatosan, ÉN közlésben önmagadról és erőszakmentesen

Asszertív testtartás

Gyakorold a nyugodt szemkontaktust, a határozott, de barátságos hangnemet, és a "NEM" lágyan határozott kimondását

• Gyakorolod és játsszátok el barátokkal vagy kollégákkal a tipikus konfliktushelyzeteket
• A cél, hogy próbáld minden alkalommal asszertíven kifejezni önmagad

Próbáld ki! 

📝 Írj ma át egy múltbeli konfliktushelyzetet a minősítő "TE-üzenetből" önkifejező "ÉN-üzenetre". Már ettől is könnyebb lesz más szemmel tekinteni a kialakult helyzetere és közelebb kerülsz ahhoz, hogy a jövőben érzelmi stabilitásod megtartásával, a másik bántása nélkül, tudatos asszertív kommunikációval tudd megoldani a vitás helyzeteket.

A "VÁLNI SZÉPEN IS LEHET(ne)" könyvemben pszichológiai, filozófiai és keleti nőzöpontok megvilágításával, valamint példák és gyakorlatok bemutatásával lehetőség nyílik arra, hogyan rombolás helyett, egy társadalmilag tudatosabb, érzékenyen emberibb és helyesebb módon is megoldhassuk nehéz élethelyzeteinket.